Harc község

Adatok

Régió: Dél-Dunántúl
Megye: Tolna megye
Kistérség: Szekszárdi kistérség
Lakosság: 898 fő
Terület: 15.86 km²
Népsűrűség: 56,62 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 74

Fekvése

A település elhelyezkedése

Harc község a Tolnai Hegyhát délkeleti határában, a Sió felett, néhány kilométerre a Hegyhát legdélibb pontján fekvő Leányvártól északra található. A két emelkedő utca három domb közötti két völgyben települt. A vidék jellegét alapvetően a Sió közelsége határozza meg, ez a folyó, pontosabban csatorna a község keleti határa. A Siót és Sárvizet a XVIII-XIX. században szabályozták, ekkor ármentesítették a harci határt is.

Harc község területe meghaladja a 2750 holdat. Az immár közel ezer fős lakosság többségében római katolikus. Dr. Pataki József Tolna megyéről írt útikalauzában ez olvasható: "Harctól végigtekintve a Sió-Sárvíz-völgyön, dél felé igen szép panoráma bontakozik ki. (...) Észak felé a vizenyős rétek között nehéz felismerni az egykori Anyavár romjait. Ennek köveiből építették a hagyomány szerint a harci templomot."

Története

A falu történelmi áttekintése

Harc község már a bronzkorszakban létezett. Ezt bizonyítják az erre a korra jellemző előkerült leletek. Kőeszközök, edények. A kelta korból sok csontvázat és egy nagy kelta vaskardot találtak. Népvándorláskori VIII - IX. századi temetőt is találtak Harc község határában.

1193-ban Horcha, 1407-ben Harcha néven, később "Harcsa" néven nevezték a falut. Harc községhez tartozott 1093-ban már Janyapuszta (Nyanya, Anya) néven. Janyapusztán Árpád-kori cserepeket találtak, a XIV-XV. századi település maradványai is előkerültek. A Hunyadiak korában a megyében 13 vár állt, s ezek egyike Anyavár, másként Sártornya volt. 1543-ban a törökök elfoglalták Anyavárat. A török kiűzése után Janya akkora lehetett az adó-lajstrom alapján mint Tolna, vagy Paks.

1698-ban a Decsi közgyűlés Harcot és Janyát a dunaföldvári járáshoz sorolta. Janya ebben az időben rácok lakta település volt. 1725-ben a falut a völgységi járáshoz csatolták. Nagy valószínűséggel a község a XVIII. század első három évtizedében lakatlan volt és az 1730-as évek elején kezdett benépesedni újra. 1739-ben a falunak már hivatalos pecsétje is volt. 1771-ben már tanítás is volt a faluban. 1789-ben 390 lakosa volt a falunak.

1749-ben kápolna épült a faluban Szt. Mihály arkangyal tiszteletére. Később szükség lett egy nagyobb istentiszteleti helyre, ezért 1824-ben felépítette a falu mai templomát a Janya-pusztai várromok kőanyagából. 1849-ben Harc és Janya a Szekszárdi Kerülethez tartozott. 1855-ben a szekszárdi orvosi körzethez csatolták. 1861-ben visszacsatolták a völgységi járáshoz. 1868-ban önálló plebániát hoztak létre. Janyán az 1880/81-es tanévben a vallás és Közoktatási Minisztérium iskolát hozott létre. Harcon 1892-ben lett önálló iskola. 1897-ben megépült a jegyző lakás.

Harcnak három nevezetes csárdája volt. Az egyik a Decsi csárda a decsi völgyben Harc határában és a Cifra csárda, amely az akkori szentgáli elágazóval szemben volt. 1906-ban épült a Diófa csárda, amely ma is áll a kölesdi és a zombai országút elágazásánál. Diófákkal beépített terület volt régen, onnan kapta a nevét. Tulajdonosa Diófási Lajos volt. Sokáig nevezetes volt a csárdája a zenegépről, melyet egy vagon búza áráért vásároltak Németországból. A kocsma államosítása után elvitték onnét. Jelenleg a Vendéglátóipari Múzeumban található.

A fejlődés lassan megindult a faluban. Megkezdődött a járda építés, népkönyvtárat létesítettek. Ebben az időben az állattenyésztés képezi a községi jólétnek és gazdasági előrehaladásának súlypontját. 1925-ben távbeszélő hálózatot létesítettek, utcai lámpákat szereltek fel (néhány petróleumlámpa). 1926-ban Szekszárd Város autóbuszjáratot indított a város és Szakály-Hőgyész útvonalon a község anyagi hozzájárulásával. 1929-ben megépült az új jelenleg is működő Községháza. Ekkor 205 házban 962-en laktak Harc belterületén. Janyapuszta külterület volt és a mai napig is az. Még ebben az évben postaügynökség és nyilvános távbeszélő állomás is létesült.

1931-ben a sióagárdi orvosi körzethez csatolták a községet. 1942-ben a postaügynökségből postahivatal lett. Ez volt a falu számára az elsőrendű és legérzékenyebb jelzés a háborúról. 1944. november 30-án jöttek be a faluba az orosz felszabadító csapatok. 1949-ben bevezették a községbe a villanyáramot.

1951-ben megalakult az első termelőszövetkezet Új Élet Termelőszövetkezet névvel. 1952-ben megalakult az Alkotmány, Béke és az Új Barázda termelőszövetkezet. Így 1955-ig több termelőszövetkezeti csoport működött a faluban és Janyapusztán. 1955-ben beindult a községben az óvoda. 1956-ban az Alkotmány és az Új Barázda Tsz felbomlott. 1957-ben új Tsz alakult Petőfi termelőszövetkezet néven. A község ebben az időben két iskolát működtetett Harc községben és Janyapusztán is. A Kultúrházban előadássorozatok, színjátszócsoportok szerveződtek. Sokan jártak moziba havi 800-nál is többen. Televízió is volt a Kultúrházban, amelyet több mint 400-an néztek.

1961/62-es tanévtől kezdve a harci felsőtagozatos gyerekek a sióagárdi Általános Iskolába jártak. Janyapusztán ebben az időben 30 család, 180 ember lakott. A janyai felsőtagozatosok is Sióagárdra jártak iskolába. 1966-ban a község vásárolt egy új épületet óvoda céljára. Ebben az évben hozták létre a tűzoltószertárat és a sportpályát is. 1967-ben egyesült az Új Élet és a Petőfi Tsz. Ezekben az években elnéptelenedett a művelődési otthon, az emberek vidékre jártak dolgozni, kevés gyerek iratkozott be a harci iskolába. 1969-ben a község termelőszövetkezete egyesült a sióagárdi Sióvölgye Tsz-szel Siógyöngye néven. 1969 szeptemberétől a janyai alsósok is a sióagárdi iskolába jártak. 1970-ben Harc község közigazgatásilag Sióagárdhoz tartozott. 1975-ben az iskola is megszünt a harci alsótagozatos gyerekek is Sióagárdra jártak. 1978-ban épült Harcon a törpevízmű. 1985-ben az ivóvízhálózat kiépítése is megtörtént.

A rendszerváltástól napjainkig

1990. április 13-án a harci Községházán megalakult az önálló harci Községi Tanács. 1991-ben megépült és újra indult új épületben az iskola alsó tagozata. 1992-ben megépült az Egészségház. 1991/92-ben bevezették a vezetékes gázellátást. 1993-ban a telefonhálózat is kiépült. Új utcák épültek. 1997-től a község orvosi alapellátása a szekszárdi VII. sz. felnőtt és IV. sz. gyermek-háziorvosi körzethez tartozik. 1998. január 1-jétől a község Zomba községgel Körjegyzőséget létesített. 2000-2002. évben megépült az új óvoda. 2002. szeptembertől megkezdte működését. 2003-ban kiépült a kábel tv hálózat. 2004. október 1-jén megkezdte működését a Teleház a Művelődési Házban.

Eseménynaptár

Februárban Iskolások, Óvodások farsangi bálja

Május 1. Majális - Helyszíne: Sportpálya

Szeptember utolsó vasárnapja Szt. Mihály napi búcsú - Helyszíne: Vörösmarty tér

Szeptemberben Szüreti bál

Novemberben Erzsébet-Katalin bál

Következő községek

További községek